Jeka, a csehszlovák*

Jeka - aki a nevét a kétéves fiunktól kapta, mert nem tudja kimondani, hogy Hektor azaz Heka - egy igazi mamlasz. 2013 karácsonya előtt nem sokkal került hozzánk, ideiglenesbe. Tárnokon ismerkedtünk meg vele, ahová akkor ősszel került be, elég rideg körülmények közül. Ugyan jól érezte magát a menhelyen, de kóros soványsággal és hasmenéssel küzdött, ráadásul azon ritka csillagállás fordult elő, hogy egyedül ő maradt volna kinn a dogok közül, mindenki más "elkelt" mellőle, így közös megegyezéssel elhoztuk a Fajtamentéstől, hogy megpróbáljuk kicsit felhizlalni. Annyit már láttunk belőle a korábbi séták alatt, hogy a gyerekkel és velünk is kedves, barátságos, megkapta az esélyt.

Teljes természetességgel ugrott be a kombi hátuljába, mi pedig a hazafelé vezető úton megegyeztünk, hogy nem kap nevet - ebből lett a Jeka, ugye -, mert amit az ember elnevez, az önálló életre kel, Hektor pedig előre láthatólag úgyis csak 1-2 hónapig lesz a vendégünk...
Első utunk a kutyakozmetikába vezetett vele, lemostuk a kennel szagot és körmöt igazítottunk, majd hazamentünk, a lakásban megmutattuk neki az előre elkészített vizes tálat és fekhelyét. Megszagolta, lefeküdt, aludt.

Az első hetek izgalmasan teltek, tudtuk, hogy a kiskutyákat és a macskákat fogyóeszköznek tekinti és lássuk be, ez a felfogás nem igazán célszerű egy lakótelepen, ahol többnyire apró termetű kutyák és kóbor macskák élnek a fauna részeként. Séták alatt némileg izzadtan markoltuk a pórázát mikor kutya jött velünk szemben, aztán kezdett megszilárdulni az új falka és egyre kevesebbszer kellett rászólni, hogy türtőztesse magát, sőt idén őszre már odáig jutott a dolog, hogy némely, kitüntetett pozícióban lévő kiskutyával már játszani is hajlandó. A macskák viszont továbbra is persona non grata-nak minősülnek. Pórázon tehát nyugodtan sétál, akár bicikli mellett is hajlandó és tud futni, bár a mozgásigénye nem túl nagy.

Hektor egyébként azért is csehszlovák, mert kinézetre egy mellkas düllesztő, peckes német dog, valójában azonban egy ijedős mamlasz, aki képes elbújni a pórázt tartó személy mögé és onnan üvöltve ugatni a félelmének tárgyát, legyen az egy ember napszemüvegben, vagy akár egy gyorsan támadó villanyoszlop. Mindezek mellett viszont egy érdekes, hörgős-ugatós-széjjelszedős játékstílusa van, többször meg is szóltak miatta, hogy mit vadítjuk a kutyát, holott az csak játék közben szórakoztatta magát. Ugye. Netessékbeszólni.

Ami a fegyelmezettségét illeti, eléggé dogos. Aki ismeri a fajtát, az tudja, miről beszélek, nem egy munkakutya stílus, de határozott iránymutatásokkal és hangutasításokkal dolgozva felismeri és tiszteli a

Kedves Vezetőt, esetenként képes egymaga libasort alkotni. A határozott fellépés tehát fontos, mert jó érzékkel szagolja ki a tétovább személyeket és ellenük a pofátlanság elképesztően széles tárházát képes felvonultatni a nekidőlős simi kunyerálástól egészen a kajalopásig.
A családtagokkal, barátokkal és általában az utcán közlekedő emberekkel barátságos, a gyerekeket szereti, de a méretei és ostorcsapásszerű farok csóválásai miatt néha felfordulást okoz. Nagyon ritkán bejelez idegenekre morgással, ugatással, szóval azért a személyvédő ösztön még ott lapul valahol a kiállítási kutya álcája alatt.

Hektor igazi Achilles sarka (remélem, érzi mindenki az iróniát) és további csehszlováksági jellemzője az egészségi állapota. Hónapokig nem tudtuk feljebb hizlalni 46 kilóról. Próbálkoztunk különféle tápokkal, főtt és nyers ételekkel, de az eredmény mindig egy kiadós hasmenésben végződött. Kritikusabb pillanatokban nem egyszer előfordult, hogy hajnalban, vagy munkából hazaérve kellett a lakás, Hektornak kijelölt pontját felmosni és fertőtleníteni, mert egyszerűen nem bírt uralkodni a záróizmain.

Mindeközben a kezelő orvosok végigpróbálták rajta a széles spektrumú és a célzott antibiotikumok különböző fajtáit, tartós siker nélkül. Még a holisztikus orvoslásba is bekapcsolódtunk, ugyan nem használt, de legalább nem is ártott. Ivartalanításnak idején - örökbeadásra is csak így mehet -, az altatásos műtét miatt

felvetődött a kolonoszkópia lehetősége, aminek szükségessége hamarosan egyértelművé vált, mikor a széklete rendszeresen véressé vált. A vizsgálat kiderítette, hogy Jeka végbelében egy tumor található, amit a Felicavet csapata szakszerűen eltávolított és nagyjából innen datálható a hasmenések megszűnése illetve a súlygyarapodás megindulása.

Jeka, a csehszlovák ma sem egy kövér kutya, de legalább már nem ciki megjelenni vele az utcán, mivel az XS-es derékmérete és a xilofonnak használható bordái a múlté.
Jeka a lakásban tökéletesen elvan, napi 2-3 séta mellett, nem rombol. Eddigi számláján összesen egy magassarkú és egy női napszemüveg van, mindkettőre jó oka volt, ugyanis a gazdasszonyához jobban kötődik, Ő pedig nem vitte magával Jekát piacra, vagy akárhová, hiába próbálkozott szegény-szegény ölebe. J

Jeka éjszakai élete mozgalmas, mivel olyan hangosan horkol mint egy munkagép és minden este futkározósat álmodik, tehát napnyugta után esélytelen a fekhelye közelében elhaladni úgy, hogy ne rúgjon bokán.
Az elmúlt egy évben többen is érdeklődtek iránta, de az első találkozás és a betegségek ismertetése után többnyire nem igazán jelentkeztek újra. Jekának élete végéig rendszeres orvosi felügyeletre lesz szüksége, illetve minőségi - nemteszkós - prémium tápra és étrend kiegészítőkre, ha valaki valóban gondoskodni szeretne az egészségéről. (Márpedig a beteg kutya köztudomásúan többe kerül mint az egészséges, akire odafigyelnek.)

Összegezve tehát, Jeka egy nagyon érzékeny és bújós, határozott, de nem erőszakos irányításhoz szokott kutya, aki igényli a gazdája jelenlétét és közelségét. Lelkes és mindig éhes, barátságos figura, kifejezetten családcentrikus, megfelelni vágyó, aki minden hibájával együtt, fajtája egy nagyon szerethető példánya!

*: jelen esetben nem a származása, hanem a tulajdonságai alapján kiérdemelt jelző, azaz tökéletlen, de szerethető, bumfordi, jóindulatú eb.


(Hektor ideiglenes befogadói, Brigi és Norbi írása.)

Die Gesichte von SARIUS

Sarius kam in Dezember 2013 unter unsere Schutz. Eine besorgte Frau schrieb uns. Sie sah im Internet die Inserate. Sie schrieb dem Besitzer. Er antwortete, daß Sirius noch bei ihnen ist, niemand meldete sich für den Hund. Sarius war bekannt für uns. Sein Besitzer schrieb mal auch uns für Hilfe. Wir bräuchten mehr Informationen, wohin wir den Hund unterbringen können, hat eventuell Impfungen, wie er mit anderen Hunden auskommt, wo er vorher gelebt hat, im Garten oder in der Wohnung, usw. Natürlich gehen bei solchen Fällen die Impfungsbücher verloren. So wußten wir schon, daß Sarius kein Impfung bekommen hat. Es wäre vielleicht klüger, ehrlich schreiben. Wir korrespondierten vielleicht zweimal. Dann verschwand der Besitzer, und meldete sich nie wieder.
Als Jess uns schrieb, haben wir die Faden zusammengemacht und fiel uns ein, daß es Sarius sei. Wir verstehen nicht, warum er ihn nicht uns gegeben hat. Er hätte bei uns einen guten Platz. Sie bewerbte lieber in der Internet und hätte an einem unbekannten Person gegeben. Glücklicherweise lies Jess die Inserate früher, als die andere Leute und sie schrieb ihnen sofort. Die Ankunft von Sarius war ungeplant. Aber als Jess über ihn schrieb, wir boten unsere Hilfe. Die Familie von Jess übernahm die vorläufige provisonische Pflege von Sarius, bis der Hund ein echtes Traumherrchen findet.

Einige Reihen über Sarius. Liest Ihr mit Liebe:

„Als Sarius zu uns kam  - ehrlich geasagt –waren wir völlig sicher, daß er in einigen Tagen starb. Er konnte sich kaum hinlegen, sogar nicht aufstehen. Ab und an konnte er gar nicht aufstehen. Solange er auf die Seite lag, haben wir das Futter direkt in seines Maul hineingetan. So verging die erste Woche.

Er war sehr traurig und auch wir. Wir leideten ihn sehr. Er hatte nur so viel Energie, daß er stehend aß und nach ein Paar Uhren rausging Dreck und Lulu machen. Nach der ersten Woche begann er besser zu sein. Seitdem ist es unglaublich, wie viel seine Gesundheit verbessert hat!
Anfangst bangte er die Treppe hoch- und runtergehen. Jetzt rennt er hin und zurück, als eine Welpe!! Es ging hervor, er kein alter, fauler, trauriger Hund ist, was wir ihn gesehen haben. Er ist wirklich jung, spielhaft, lieb, ein lustiger Affe. Er liebt die Gesellschaft der Menschen. Er ist nicht in klar, daß er einem kleineren Pferd ähnlich ist. Im Sessel passiert er sich gerne zwischen zwei Leute. Auch wenn seine gute Hälfte herabhängt. Sie mag sehr, als wir ihn zwischen uns ins Bett reinlassen. Sie suhlt sich zwischen uns. Draußen und während den Spaziergängen mag er auch kugeln. Noch besser liebt er fressen. Er fresse alles auf. Wir dürfen nichts draußen liegenlassen. Wenn Sarius es erreicht, dann verschwindet es! Man kann nicht böse sein. Er ist ein cooler Typ. Wenn er etwas schlechtes macht und wir zurechtweisen, neigt er den Kopf, zieht den Schwanz ein, versteckt sich in die Ecke. Er weißt gut, daß er ein böser Kerl war. Er ist unglaublich süß. Als er um Gestreichel fordert, er kommt zu uns. Seinen großen Kopf steckt er in den Schoß. Damit sagt er, es ist die höchste Zeit zu streicheln. Er geht mit den Kindern sehr gut um. Mit dem 3 jährigen Mädchen meiner Freundin ist Sarius sehr höflich!

Er hupst nie auf, er ist nie unter den Füßen. Er ist gehorsam. Wenn wir sagen, er geht zum Platz. Er geht aus der Küche raus. Er sitzt sich hin und gibt Pfote. In grob liegt er sich hin. Er spaziert schön brav und mag mit mir joggen!
Er ist nett mit den anderen Tieren. Mit unseren Hunden kommt er sehr gut aus. Gegen Kleinhunde zeigt er keine Agression, weder auf Rüde, noch auf Hündinnen. Mit unserer Katze war er auch befreudet. Es ist schön zu sehen, wie schnell Sarius sich entwickelt! In den vergangenen Woche machte er eine große körperliche und seelische Veränderung. Es war ja unglaublich für uns. Uns macht er immer froh und sicher macht die neue Herrchen auch.”

Als Schluss eine kürzere Zusammenfassung: SARIUS ist ein 6 jähriger, fleckiger deutscher Dog Rüde. Er kam abgemagert, weich, seelisch Zusammengebruchen unter unsere Schutz. Er kommt mit allen Hunden gut aus. Er vermeidet die Konflikt, mag die Katze. Sie spaziert schön an der Leine. Er reist brav im Auto. Er benehmt sich in der Wohnung vollends, zerstört nichts, bellt nicht, ist stubensauber. Nur die draußen vergessene Lebensmittel verschwinden sich. Wir empfehlen ihn wohlan für Familie mit Kleinkinder. Er benehm sich sehr schön und klug in ihrer Gesellschaft.

Er ist geimpft, entwurmt, gechipt, kastriert. Sarius sucht ein liebes Herrchen mit Ein- und Aussenhaltung. Anfrage bitte bei nemetdogsos@gmail.com. Vielen Dank!

 

Sairus története

Sairus december elején került a gondozásunkba, egy aggódó nő írt nekünk, hogy az interneten  látta a hirdetését, Ő írt a gazdának, aki válaszolt, hogy még náluk van Sairus, nem jelentkezett rá senki. Sairus nem volt ismeretlen számunkra, mert nekünk is írt a gazdája, hogy segítsünk, viszont nekünk kellett róla több információ, hogy hova tudjuk elhelyezni, mint pl. oltása van-e, hogyan jön ki más kutyával, lakásban vagy kertben élt, stb. Természetesen ilyenkor mindig elvesznek az oltási könyvek, így tudtuk, hogy oltása biztosan nincs, bár sokkal egyszerűbb lenne őszintén megírni. Talán két levelet váltottunk, amikor eltűnt Sairus gazdája és nem jelentkezett többé. Amikor Jess írt nekünk vele kapcsolatban, akkor raktuk össze a szálakat, hogy róla van szó. Nem értjük, hogy miért nem adta nekünk, hiszen jó helyen lett volna, inkább meghirdette egy internetes oldalon és rábízta volna bárkire. Szerencsére Jess előbb olvasta másnál a hirdetést és egyből írt is Nekik. Bár Sairus érkezése nem volt tervben, de amikor Jess írt róla nekünk, egyből felajánlottuk, hogy segítünk. Jessék elvállalták Sairus ideiglenes befogadását, amíg az álomgazdi rá nem talál. 
Íme egy pár sor Sairusról, olvassátok szeretettel:

"Amikor Sairus hozzánk került, hogy őszinte legyek, teljesen biztosak voltunk benne, hogy egy pár napon belül meg fog halni. Lefeküdni és felállni nem igazán bírt, sőt, volt olyan alkalom is, amikor nem bírt felállni, és amíg az oldalán feküdt mi betettük a kaját a szájába, így telt az első hét. Nagyon szomorú volt és mi is, hiszen nagyon sajnáltunk, pont annyira volt elég az energiája, hogy állva igyon, és pár óránként kimenjünk pisilni és kakilni. Aztán az első hét után kezdett jobban lenni

és azóta hihetetlen, hogy mennyit javult! Eleinte nem mert fel és lejönni a lépcsőn, mára már úgy szaladgál fel és le, mint egy kölyökkutya!! Kiderült, hogy ő nem is az az idős, lusta, szomorú kutya, akinek mi láttuk, hanem egy igazán fiatal, játékos, szerető, lüke kis majom. Imádja az emberi társaságot, és nincs teljesen tisztában azzal, hogy akkora mint egy kisebb ló, úgyhogy a fotelon, ő szívesen betuszkolja magát két ember közé, még akkor is, ha a fele teste lelóg! Imádja amikor beengedjük magunk mellé az ágyba és fetrenghet mellettünk. Séta és kint lét közben is imád hemperegni. A kaját, azt viszont még jobban imádja, és bármit megenne, nem felejthetünk semmit kint, mert ha Sairus eléri, akkor az el is tűnik!

De nem lehet rá haragudni, mert annyira jó fej, és ha rosszat csinál, és rászól az ember, akkor a fejét lehajtva, farkát behúzva megy a sarokba bújni, mert tudja hogy rossz fiú volt, ilyenkor hihetetlenül aranyos. Amikor simit követel, odajön a nagy fejével és az öledbe dugja, hogy közölje veled, hogy most már itt a simi ideje. Gyerekekkel is nagyon jól bánik, a barátnőnk 3 éves kislányával is nagyon udvarias! Nem ugrik fel soha, és nincs láb alatt. Szófogadó kutya, ha szólunk a helyére megy, a konyhából kimegy, leül, pacsit ad, és már nagyjából fekszik is. Nagyon szépen sétál, és kocogni is szeret velem! Más állatokkal aranyos, a mi kutyánkkal nagyon jól elvan, kistestű kutyákra se mutat semmiféle agressziót, se kanra, se szukára. A volt cicánkkal is nagyon jól megvolt. Nagyon jó látni, ahogy egyre jobban fejlődik! A testi és lelki változás amin az utolsó pár hét alatt átesett, hihetetlen számunkra és biztos, hogy boldoggá fogja tenni az új gazdikat, mivel minket is mindig felvidít."

Befejezésként, egy kis összefoglaló: Sairus, 6 éves, foltos német dog kan kutya, aki csontsoványan, gyengén, lelkileg összetörten került a gondozásunkba. Minden kutyával nagyon jó a viszonya, konfliktuskerülő, a cicákat is szereti. Pórázon szépen sétál, autóban szépen utazik. Lakásban tökéletesen viselkedik, nem rombol, nem ugat, szobatiszta, egyedül a kint felejtett ételek tűnnek el. Bátran ajánljuk kisgyermekes családba is, mert nagyon szépen viselkedik a társaságukban. Oltva, chipezve, parazitamentesítve, ivartalanítva fogadható örökbe, kinti-benti tartással. Érdeklődni a nemetdogsos@gmail.com címen lehet. Köszönjük!